Star Wars

Ebben a kategóriában Star Wars jellegű figurákat, játékokat találhatsz. Az itt vásárolható termékek hivatalosan utángyártott termékek. Minifigurák, plüssök, játékok és akció figurák várnak rád, csakis a Star Wars filmsorozat legkedveltebb karaktereivel. Darth Vader, Luc Skywalker, Leia hercegnő, Obi Wan Kenobi, Kylo Ren, Yoda, Bébi Yoda a Mandalorian sorozatból, és egyéb szereplők.

Nézet:
Sorrend:

A Csillagok háborúja (Star Wars) eredetileg űropera-filmsorozat, amely George Lucas filmrendező ötletein alapszik. A filmek cselekménye a „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” élő szereplők történetét meséli el.

Az első filmet 1977-ben mutatták be a mozik Csillagok háborúja címmel (1981-ben Egy új remény-re változott a címe), a film gyorsan a popkultúra megkerülhetetlen klasszikusává vált, amely számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással. Az első filmet két sikeres folytatás követte, az 1980-ban bemutatott A Birodalom visszavág, illetve az 1983-as A Jedi visszatér, ez a három film alkotja az eredeti Star Wars trilógiát. Az eredeti trilógiát 1999 és 2005 között egy előzmény trilógia követte, amely megosztó reakciókat váltott ki mind a rajongókból, mind a kritikusokból. 2015-ben A Jedi visszatér eseményei után játszódó újabb trilógia vette kezdetét Az ébredő Erő című epizóddal. Az első nyolc film több Oscar-díj jelölést is kapott, ám díjat csak az első két film nyert. A filmek hatalmas sikernek bizonyultak, az összes bemutatott film együttvéve 8,5 milliárd dollár bevételt termelt a mozik kasszáinál, ezzel a Star Wars második legjövedelmezőbb filmsorozat a Marvel Cinematic Universe filmjei mögött. Eddig két antológia film készült el, ezek a Zsivány Egyes (2016) és a Solo: Egy Star Wars-történet (2018).

Napjainkra a filmeken kívül könyvek, televíziós sorozatok, számítógépes és videójátékok, témaparki látnivalók, vidámparkok, képregények együttesen birtokolják a Star Wars nevet, ezzel is hozzájárulva a filmek világának fejlődéséhez, bővüléséhez. A filmsorozat birtokolja a legsikeresebb filmes merchandising Guinness-rekordját. 2015-ben a Star Wars márka értékét 42 milliárd dollárra becsülték.

A Csillagok háborúja (angolul: Star Wars) történetét kilenc mozifilm meséli el. Egy sor más animációs film, könyv, képregény és videójáték (valamint néhány, az eredeti sorozathoz lazábban kapcsolódó spin-off-szerű mesefilm) mutatja be bővebben az eredeti filmek által létrehozott kitalált világot.

A filmek és a könyvek idegen világokban játszódnak, a fontosabb szereplők egy része – a mellékszereplőknek pedig nagy része – nem ember, hanem idegen fajokba tartozik – vagy éppenséggel droid –, a cselekmény mégis emberi jellegű. A történetben keverednek a racionális alapokon álló sci-fi elemek (forradalmi küzdelem egy elnyomó rendszer ellen, űrhajók, idegen bolygók és lények, a haditechnikai eszközök kiemelt szerepe), valamint a meseszerű, illetve mitikus vonások (emberfeletti hatalommal bíró harcos-tanító rendek, akik a világot összetartó, misztikus jellegű „Erőt” használják; a Jó és a Gonosz örök küzdelme, az egyéni ellenállás lehetősége a kísértő Gonosz ellen, a Legkisebb Fiú győzelme).

Számos kritikus – és a történet szerzőjének – véleménye szerint a sci-fi külsőségek ellenére a Csillagok háborúja valójában közelebb áll a fantasy, valamint a kalandfilm műfajához. Ettől nem függetlenül a filmsorozat sok vonatkozásban hasonlít a mítoszokhoz. George Lucas szerint az volt a szándéka, hogy egy modern mítoszt hozzon létre: nem a tudományos problémák és a Föld vagy az emberiség jövője izgatta, amikor a készítésbe fogott, hanem történeteket, kalandokat akart mesélni, olyasfajtákat, amikért fiatal korában maga is rajongott: westernek, kalandfilmek és kalandregények, képregények és a Flash Gordon című ponyva-sci-fi tévésorozat.

A „korszellemtől”, amelyben Lucas felnőtt, ez egyáltalán nem volt idegen: a hatvanas-hetvenes évektől kezdve megfigyelhető a természettudományos optimizmus hanyatlása, sőt a tudományellenesség (ez számos okra vezethető vissza, a legnyilvánvalóbb, de közel sem biztosan az egyetlen a hidegháborús korszak légköre, amelyben az emberiség két egymástól rettegve élő frakcióra oszolva a csúcstechnológiás atomfegyverek árnyékában élte életét, amelyek egyszerre garantálták a kétes békét a kölcsönös elrettentés jegyében, illetve a totális világpusztulást, ha az előbbi véletlenül mégse működne). A Csillagok háborújával Lucas nemcsak kilúgozta a sci-fi műfajból egyik lényegét, a természettudományok iránti érdeklődést, de tovább is ment: a legelsőként elkészített filmben, amit később Új reménynek címeztek, a gonosz birodalma által elkészített bolygópusztító szuperfegyver, a Halálcsillag képviseli a tudományos-technológiai fejlődés csúcsát, amelytől még a film leggonoszabb szereplője, Darth Vader is undorodik.

A Csillagok háborúja egyik legismertebb szereplője, Darth Vader alakja az A Birodalom visszavág című részből

Ilyesfajta elemekből építkezve dolgozta ki saját „űroperáját”. A filmsorozat szereplői, a helyszínek elnevezései és egyes épületek, tárgyak ennek megfelelően számtalan utalást tartalmaznak az emberiség történelmére, nagy alakjaira, filmjeire, mítoszaira. A filmszéria mítoszi oldalának kidolgozásakor nagy hatással volt rá Joseph Campbell amerikai író-vallástörténész (Lucas eljárt élőben tartott előadásaira is, csak hogy személyesen találkozhasson vele), aki a különféle világvallások mögött egy egységes ősmítoszt tételezett fel. Lucas elhatározta, hogy filmjét részben ezekre az ősi mítoszokra építi, melyekből azokat az elemeket veszi át, amelyek feltehetően kultúra- és személyfüggetlenek, amelyek minden ember számára mondanak valamit, kortól, nemtől, kultúrától függetlenül. A félkész történettervet többször is elvitte Campbellnek, és kikérte a véleményét. A konzultációk nyomán Campbell egyszer félig tréfásan „a legjobb tanítványának” nevezte Lucast.

A Csillagok háborúja – már a neve is sugallja – egy afféle legenda, stílusa egy modern kori ősi mese, egy amerikai mítosz létrehozását célozza meg. A történet a valóságtól elrugaszkodott környezet ellenére nagyon is valós, az ember örök harcáról, alapvetően a jóról és a rosszról szól. Ezek miatt a Csillagok háborúja leginkább külsőségeiben tekinthető sci-finek; igazából sokkal inkább hasonlítható a fantasy alkotásokhoz (mint amilyen például A Gyűrűk Ura); ugyanis csupán inkább a valósághoz képest jövőnek tűnő mitikus környezetben játszódik, ahol a különleges, távoli földrészek helyét bolygórendszerek veszik át. Egyik alkotásban sem játszik fontos szerepet a fizikai valóság határainak betartása, legyen szó varázslatról, az Erő használatáról, vagy olyan eszközökről, mint a fénykard. Fő problémája – Lucas saját meghatározása szerint – is a jó és rossz általános küzdelme, mint a mesékben és a fantasyban; nem pedig az emberiség jövője, vagy valamilyen tudományos probléma középpontba helyezése. A sci-fi elemeket felhasználó fantasy altípust science fantasy-nak nevezzük és ma már a Star Wars-t is ebbe a kategóriába soroljuk.

Sok Csillagok háborúja-rajongó a filmeket gyerekként látta, és az akkor forradalminak számító különleges effektusok, a filmek fantáziadús képi világa és cselekményvezetése mély nyomot hagytak bennük. A filmek számos eleme – így például R2-D2 vagy Csubakka alakja, a fénykard, vagy „Az Erő legyen velünk!” kifejezés, vagy a Darth Vader légzőrostélya által kiadott zaj – vált kultikus emblémává, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte, így a magyar közönség számára is.

Elhelyezés térben és időben

Minden film és általában minden, a franchisehoz kapcsolódó mű elején megjelenik a következő sor: „Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban…” (eredeti angol nyelven: „A long time ago in a galaxy far, far away….”) és ez az egyetlen sor, amely a valós világgal kapcsolatban elhangzik (nyilvánvaló itt az utalás a mesékre: „Réges régen, az óperenciás tengeren is túl…”). A megfogalmazás a mű „időtlenségére” is utal, univerzitására – örökérvényűségére, ahogyan az ősi mítoszoknak is mindig megvan a mai értelmezési lehetősége.

A szerteágazó művekben (film, képregény, videójáték) az „időtlenség” ellenére találhatók különböző utalások a földi idővonallal kapcsolatban, ami alapján megpróbálják kiszámolni a cselekmények időszámításunk szerinti idejét. A LucasArts egyik híres programja, a Behind the Magic a yavini csata előtti 5 milliárd évre teszi a Csillagok háborúja Galaxis keletkezését.[forrás?] Egy elemzés szerint viszont a Galaxis – feltételezve, hogy ugyanabban és nem egy párhuzamos univerzumban vagyunk – nem lehet idősebb 4,7 milliárd évesnél, figyelembe véve a galaxisok, és élőlények fejlődését a tudomány mai állása szerint. A Star Wars Timetales a sorozat történéseit a mi korunktól mintegy 10 000 évvel későbbre teszi. Más utalások alapján, vannak akik a yavini csata idejét i. e. 1804-re teszik.

Filmek

George Lucas, a Csillagok háborújának atyja

A filmsorozat kezdődarabját, a Csillagok háborúját 1977. május 25-én mutatták be, majd ezt követően elkészült két folytatása, A Birodalom visszavág (1980. május 21.), majd A Jedi visszatér (1983. május 25.) is.

Az első rész bemutatásának huszadik évfordulójára 1997-ben a IV.–VI. epizódokat újra megjelentették (először a mozikban, utána VHS kazettán), Special Editions címen. Ekkor ugyanis a technika már lehetővé tette olyan speciális effektusok alkalmazását is, amelyek a filmek forgatásának idején még nem voltak lehetségesek. A film feljavításán kívül George Lucas néhány effektust digitálisan újra feldolgozott (digitális Jabba és egy kicsiny, de fontos javítás a Han Solo és Greedo közti harcot bemutató filmrészletben). Ezenkívül 2004. szeptember 21-én ismét megjelent az eredeti trilógiának egy újabb kiadása, amelyben szintén találhatunk néhány változtatást. A legjelentősebb és legvitatottabb változtatás az volt, amikor a Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér című rész utolsó jelenetében Lucas lecserélte az Anakin Skywalkert játszó Sebastian Shaw alakját Hayden Christensenére.

1999-ben került mozikba a rajongók által várva-várt epizód a Star Wars I. rész – Baljós árnyak, mely az eredeti trilógia cselekménye előtt 32 évvel játszódik. Ezt követte további két folytatás, a Star Wars II. rész – A klónok támadása (2002) és a Star Wars III. rész – A Sith-ek bosszúja (2005).

2011-ben megjelent a hat film bluray kiadása, amely szintén tartalmazott kisebb módosításokat, a klasszikus és az előzménytrilógiában egyaránt (utóbbiban például az I. rész Yoda-bábfiguráját számítógépes grafikára cserélték).

2012-ben a Disney felvásárolta a Lucasfilmet, amely a sorozat jogaival rendelkezett, majd 2013 májusában Kathleen Kennedy, a Lucasfilm elnöke bejelentette, hogy a következő Star Wars-filmet – a sorozat hetedik részét, Az ébredő Erőt – 2014-ben kezdik forgatni J. J. Abrams irányításával (a VII. rész forgatókönyvét a rendező Lawrence Kasdan, valamint Michael Arndt írta), a filmet 2015 decemberében mutattak be a mozikban. A folytatás trilógia második részét a Rian Johnson által írt és rendezett Az utolsó Jediket 2017 decemberében mutatták be a mozik. A trilógia befejező epizódját, a Skywalker kora című filmet J. J. Abrams rendezte, 2019 decemberében került a mozikba.

A folytatás trilógiával egy időben a Lucasfilm bejelentette, hogy Az ébredő Erő bemutatása után évente olyan új filmek kerülnének a mozikba, melyek már nem a Skywalker-sorozat folytatásai lennének, hanem a Star Wars-univerzum egy-egy hősének története kerülne a filmek középpontjába. Az első ilyen önálló film a 2016 decemberében bemutatott Zsivány Egyes volt, amely a III. és a IV. epizód között játszódik. Ezt követte 2018 májusában a Ron Howard által rendezett Solo, amely Han Solo fiatalkorát mutatja be.