Szuperhősök

Különböző, főleg DC és Marvel filmekből és képregényekből találhatsz itt szuperhős figurákat. Hivatalosan utángyártott termékek.

Nézet:
Sorrend:

Marvel-moziuniverzum vagy Marvel-moziverzum (angolul: Marvel Cinematic Universe, röviden MCU) egy filmfranchise és kitalált univerzum, mely a Marvel Studios független szuperhősfilmjeinek helyszíne. A filmek a Marvel Comics kiadványainak szereplőin alapulnak. A közös univerzum – a képregények Marvel-univerzumához hasonlóan – a különálló filmek egyes szereplőinek, helyszíneinek vagy cselekményelemeinek crossoverével alakult ki.

Bosszúállók (2012), a Vasember 3. (2013), a Thor: Sötét világ (2013), az Amerika Kapitány: A tél katonája (2014), A galaxis őrzői (2014), a Bosszúállók: Ultron kora (2015), A Hangya (2015), az Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) a Doctor Strange (2016), A galaxis őrzői vol. 2. (2017), a Pókember: Hazatérés (2017), a Thor: Ragnarök (2017), a Fekete Párduc (2018), a Bosszúállók: Végtelen háború (2018), A Hangya és a Darázs (2018), a Marvel Kapitány (2019), a Bosszúállók: Végjáték (2019) és a Pókember: Idegenben (2019). Jelenleg forgatás alatt áll a Fekete Özvegy (2021)[1] és az Örökkévalók (2021), valamint előkészítési stádiumban áll a Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája (2021), a Doctor Strange in the Multiverse of Madness (2021), a Thor: Love and Thunder (2022) és a Penge is. Ezek mellett tervben van továbbá a Fekete Párduc, a Marvel Kapitány és A galaxis őrzői folytatása is.

A Marvel-moziuniverzum mind kritikailag, mind pénzügyileg sikeres. 22,4 milliárd dolláros összbevételével minden idők legtöbb pénzt kereső filmfranchise-a. 2019-ig bezárólag a Marvel legsikeresebb filmje a 2019-ben bemutatott Bosszúállók: Végjáték, amely világszerte több mint 2,7 milliárd dolláros bevételt termelt, ezzel minden idők legnagyobb bevételt elérő filmjévé vált. A mozifilmek mellett ehhez az univerzumhoz kapcsolódóan megjelentek képregények, Marvel-kisfilmek címmel rövidfilmsorozat, valamint több televíziós sorozat is.

A Marvel Comics amerikai képregénykiadó, mely a Marvel Entertainment tulajdona. Ez utóbbi a Walt Disney tulajdonát képezi. A kiadó legismertebb kiadványai közé tartoznak a Fantastic Four (A Fantasztikus Négyes), a The Amazing Spider-Man (A csodálatos Pókember), a The Incredible Hulk (A Hihetetlen Hulk), az Iron Man (Vasember), a Daredevil (Fenegyerek), a Thor, a Captain America (Amerika Kapitány) és a The Uncanny X-Men. A kiadó által teremtett karakterek az úgynevezett Marvel Univerzum lakói.

Az 1960-as évektől a cég egyike az Egyesült Államok két legnagyobb képregénykiadó vállalatának a DC Comics mellett.

Székhelye New Yorkban található.

 Marvel Comicsot a ponyvaregények kiadásával foglalkozó Martin Goodman alapította 1939-ben. Első kiadványuk a Marvel Comics volt (1939. október), melyben másodszor lépett színre Bill Everett mutáns antihőse, Namor herceg, a Torpedó, és első alkalommal Carl Burgos android szuperhőse, a Fáklya. A kiadvány azonnal kasszasikernek bizonyult.

A cég első szerkesztője, az író-rajzoló Joe Simon társult a mára már legendaként emlegetett Jack Kirbyvel, hogy megalkossák az egyik első hazafias karakterű szuperhőst, Amerika Kapitányt, aki a Captain America Comics első számában lépett színre 1941 márciusában. A kiadvány elsöprő sikert aratott. Mai napig tartja az eladási példányszámrekordot egy millió eladott példánnyal. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a borítón Amerika Kapitány állcsúcson vágja Hitlert.

Bár a Timely által alkotott karakterek közül egyik sem közelítette meg a „nagy hármas” (a Fáklya, Namor és Amerika Kapitány) sikerét, többen ma is feltűnnek visszatekintések formájában a modern kiadványok lapjain. Így például a Whizzer, Miss Amerika, a Pusztító, az eredeti Vízió, és Paul Gustavson Angyala.

Miután a DC Comics az 1950-es évek végén és 1960-as évek elején sikeresen keltett új életre régi szuperhősöket, részben az Igazságliga megteremtésével, a Marvel sem maradhatott le.

A szerkesztő és író Stan Lee és a szabadúszó rajzoló Jack Kirby megalkotta a Fantasztikus Négyest, mely halványan ugyan, de emlékeztetett a Kirby által a DC-nek 1957-ben létrehozott Challengers of the Unknown sorozatához és karaktereihez. Az új irányvonal, a „szuperhősök a valódi világban” sikeresnek bizonyult. A Marvel egyre több szuperhőst, anti-hőst és kiadványt mutatott be a nagyközönségnek, így született meg a Hulk, Pókember, Thor, a Hangya, Vasember, az X-Men, a Fenegyerek és olyan szuperbűnözők mint Fátum Doktor, Magneto, Galactus, a Zöld Manó és dr. Octopus. A legsikeresebb új sorozat az Amazing Spider-Man lett, melyet Lee és Ditko közösen alkotott. A Marvel még attól sem riadt vissza, hogy kigúnyolja saját és más cégek által alkotott szuperhősöket és történeteket a Not Brand Echh című képregényében.

A Marvel képregényeire jellemzővé vált, hogy nagy hangsúlyt fektettek a karakterek személyiségére. Ez a korábbi szuperhős-képregényekre kevésbé volt jellemző. A Pókember maszkja mögött a fiatal hőst önvád és más „evilági” probléma gyötörte, csakúgy mint bármelyik más kamaszt az ő korában. A tökéletes és makulátlan szuperhősök helyét egyre inkább átvették az emberibb karakterek. Némelyik hős inkább emlékeztetett bűnözőre vagy szörnyre. Idővel, ez a szokatlan megközelítés forradalmasította a képregény-iparágat.

Lee az egyik legismertebb és legelismertebb névvé vált a szakmában. Lee egyre elfoglaltabb lett és még „nyers” ötleteit és történeteit, vagy csak egy-egy gondolatát a rajzolók azonnal papírra is vetették. Ez alapján alakult ki az úgynevezett Marvel módszer. Kirbynek köszönhető részben és egészben számos olyan karakter mint a Fantasztikus Négyes tagjai, Thor, Uatu, a Szemlélő, az Ezüst Utazó, Ego, az élő bolygó, míg Steve Ditko művészi munkáját dicséri a Pókember naturális utcai hangulata, vagy a Doktor Strange szürreális légköre.

1968-ban Marvel Comics alapítója, Martin Goodman eladta a vállalatot és más kiadással foglalkozó vállalkozásait a Perfect Film and Chemical Corporation-nak. Ezeket a vállalkozásokat egyesítve egyetlen leányvállalatban, a Magazine Management Co.-ban Goodman továbbra is megmaradt mint kiadó.

A DC Comics (eredetileg: National Periodical Publications vagy National Periodicals) egyike az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb képregénykiadóinak. A DC hozott létre olyan híres karaktereket, mint például Superman, Batman és Wonder Woman, Flash, Zöld Lámpás, Aquaman, Zöld Íjász és csapattagjaik az Igazságligából. A DC Comics évtizedekig volt a Marvel Comics-szal együtt a két legnagyobb képregénykiadó.

Malcolm Wheeler-Nicholson őrnagy alapította meg a National Allied Publications vállalatot 1934 őszén. 1935. január 11-én jelent meg első képregényük, a New Fun: The Big Comic Magazine #1. Következő címük a New Comics #1 volt, mely 1935 decemberében jelent meg az újságosoknál. Eme cím fejlődött át Adventure Comics-ba, mely az egyik leghosszabb ideje futó képregény sorozattá nőtte ki magát. 2009-ben a kiadó felélesztette a sorozatot az eredeti számozásával.

Nicholson harmadik sorozata a Detective Comics volt, mely 1937 márciusában jelent meg. A képregényt Harry Donenfeld együttműködésével alkották meg, aki már az előtt is foglalkozott képregények kiadásával. Így létrejött a Detective Comics, Inc, melyet Nocholson és Jack S. Liebowitz, Harry könyvelője alapított. A képregény a városi bűnözést vette alapul, mely igen újszerű volt, hiszen előtte a képregények inkább a könnyebb szórakozást nyújtották, mintsem valami komolyabbat. Nicholson egy évig maradt a cégnél, majd pénzforgalmi problémák miatt távoznia kellett. Harry és Jack növelni akarták az új vállalatukat, így elindították a National Allied-ot, valamint az All American-t, melyek később a DC comics-á váltak.

Joe Shuster és Jerry Siegel már 1933-tól létre akartak hozni egy Superman névre keresztelt karaktert, azonban minden kiadó visszautasította őket az újszerű hősükkel (mivel akkoriban a képregényekben csak cowboyok, detektívek és hasonló típusú karakterek kaptak rivaldafényt, nem létezett olyan szuperhős, mint amilyeneket ma ismerünk). A DC volt az első kiadó, aki igent mondott a karakterre, mivel a kiadónak fő attrakciójának készülő Action Comics szerkesztő nélkül maradt, így Joe és Jerry ötletét hozták be. A karakter hatalmasat durrant, az első három kiadvány egymillió példányban fogyott.

Superman sikeréből kiindulva a kiadó létre akart hozni egy másik szuperhőst. Bob Kane és barátja, Bill Finger vállalták a kihívást és közösen létre akartak hozni egy Supermanre hasonlító személyt, csak képességek nélkül. Így született meg 1939-ben "Bat-man" (a szereplő első feltűnéseikor még kötőjellel, azonban 1940-re már csak simán Batman), aki a Detective Comics #27-ben tűnt fel először. A karaktert gyorsan megszerették az emberek és szintén nagy sikereket hozott a kiadónak.

William Moulton Marston pszichológus sokat védte a feltörekvő médiumot, ennek tökéletes példája a Don’t Laugh at the Comics (’Ne nevessenek a képregényeken’) cikke, mely a kiadó figyelmét is felkeltette, így szerkesztői tanácsadó állást kapott náluk. Végül 1941-ben az All Star Comics #8-ban megjelentette a világ első szuperhősnőjét, Wonder Womant. Eme karakter is nagy sikereket aratott, elsősorban kisgyerekeknél és szerelőknél.

Animációs filmek

  • Superman: Ítéletnap
  • Az Igazság Ligája – Az új küldetés
  • Batman: Gotham lovagja
  • A Csodanő
  • A Zöld Lámpás: A kezdet
  • Superman/Batman: Közellenségek
  • Az Igazság Ligája: Két Földi válság
  • Batman a Piros Sisak ellen
  • Superman és Batman
  • Superman és a Nap-expedíció
  • Zöld Lámpás: Smaragd lovagok
  • Batman – A kezdet kezdete
  • Az Igazság Ligája – Pusztulás
  • Superman szemben az Elitekkel
  • Batman: A sötét lovag visszatér
  • Superman elszabadul
  • Az Igazság Ligája: A Villám-paradoxon
  • Az Igazság Ligája: Háború
  • Batman: Az Arkham ostroma
  • Az Igazság Ligája: Atlantisz trónja
  • Batman kontra Robin
  • Az Igazság Ligája: Istenek és szörnyek
  • Batman: Az elfajzott
  • Az Igazság Ligája a Tini Titánok ellen