A Death Note (デスノート; Deszu Nóto; Hepburn: Desu Nōto?) japán mangasorozat, amelyet Óba Cugumi írt és Obata Takesi illusztrált. A manga első fejezetének megjelenése után néhány évvel animesorozat is készült. A sorozat cselekménye Jagami Light, egy középiskolás diák tetteit követi nyomon, akinek birtokába kerül egy természetfeletti erővel rendelkező jegyzetfüzet, a „Halállista”, amelyet egy Ryuk nevű halálisten hagyott el a földi világban. A Halállista birtokosa bárkit meggyilkolhat, akinek ismeri az arcát és a nevét, majd utóbbit leírja a füzetbe. Light a jegyzetfüzet segítségével egy olyan világot akar megteremteni és uralni, amelyben nem létezik a gonosz, bármennyi emberéletbe is kerüljön az.
A sorozat fejezetei első alkalommal Japánban, a Shueisha által kiadott Súkan Sónen Jump (angol nyelvterületen gyakran Weekly Shōnen Jump) magazinban jelentek meg 2003 decembere és 2006 májusa között. A sorozat tankóbon kötetekben 2004 májusa és 2006 októbere között jelent meg, és azóta több nyelvre is lefordították. A tizenkét kötetes mangából 2006 októberéig körülbelül 20 millió példány kelt el Japánban. A Death Note az Egyesült Államokban a Viz Media kiadásában jelent meg. A sorozat várományosa volt az American Anime-díjnak „2006 legjobb mangája”-kategóriában, valamint a sorozat első kötete a 2008-as Evergreen Young Adult Book-díjnak.[6] Magyarországon a MangaFan jelentette meg a mangát, az első kötete 2008 júliusában jelent meg, míg a befejező tizenkettedik 2011 decemberében.
A sorozat 37 részes anime-adaptációját a Madhouse készítette el, melynek első epizódját az NTV sugározta 2006. október 3-án. Az Egyesült Államokban az anime tévépremierje 2007. október 20-án volt az Adult Swim-csatornán, Kanadában hat nappal később, október 26-án a YTV Bionix műsorblokkjában. A Death Note Magyarországon 2008. február 7-től volt látható az Animax műsorán, majd a sorozatot nem sokkal később az AXN Sci-Fi is műsorra tűzte. Egy hónappal a manga utolsó fejezetének megjelenése után, 2006 júniusába került a japán mozikba a sorozat kétrészes, élőszereplős filmváltozatának elő része, melynek nézettsége az első két hétben még az év sikerfilmjét, A Da Vinci-kódot is megelőzte a szigetországban. Az első film magyarországi mozipremierje magyar felirattal 2008. szeptember 25-én,[11] a másodiknak 2009. május 14-én volt.
Jagami Light egyedülállóan intelligens fiatalember, aki undorral tekint a bűnözésre és romlottságra az őt körülvevő világban. Élete drámai fordulatot vesz, mikor megtalál egy földön heverő rejtélyes és természetfeletti erővel bíró jegyzetfüzetet, a „Halállistát”. A Halállistában található használati útmutató szerint az az ember, akinek a nevét leírják a füzetbe, meghal. Light kezdetben kételkedik a füzetben foglaltak igazságtartalmában, de hamarosan rádöbben, hogy a Halállista valódi. Mikorra felkeresi őt a jegyzetfüzet előző tulajdonosa, a Ryuk nevű halálisten, Light már céltudatosan használja a listát. El akarja pusztítani a gonoszságot és mindenkit aki útjába áll, hogy új világot teremtsen, melynek ő maga lesz az istene.
A drasztikus módon szaporodó titokzatos halálesetek száma az ismert bűnözők körében hamar felkelti az Interpol, és egy ugyancsak titokzatos nyomozó, „L” figyelmét. L hamar kikövetkezteti, hogy az ismeretlen sorozatgyilkos, akit az emberek Kira (az angol „killer”, vagyis „gyilkos” szó japán kiejtéséhez való hasonlósága miatt) néven emlegetnek Japánból folytatja tevékenységét. L szintén feltételezi, helyesen, hogy Kira anélkül képes meggyilkolni másokat, hogy a közelükben legyen. Light felismeri, hogy L lesz legnagyobb ellenfele, aki megakadályozhatja céljai elérésében, mellyel elkezdődik kettejük pszichológiai macska-egér játéka.
Valamivel később Light megismerkedik Amane Miszával, egy másik Halállista birtokosával, aki megpróbál segíteni neki, de a lányt hamarosan elfogja L. Light egy tervet dolgoz ki, melyben lemond a Halállistáról, és azzal együtt minden emlékéről is a listával kapcsolatban és saját magát L felügyeletére bízza. Miután elveszíti emlékezetét Light L-lel a Jocuba nevű csoport után kezd nyomozni, akik Misza Halállistájának birtokába kerültek. Letartóztatásuk közben Light megérinti a jegyzetfüzetet és ezzel visszanyeri emlékeit is. Visszaemlékezve tervére, folytatja azt és kényszeríti Misza Halállistájának régi tulajdonosát, a Rem nevű halálistent, hogy ölje meg L-t.
L halála után két fiatal száll harcba a megboldogult mesterdetektív megüresedett helyéért: „M”, vagyis Mello, valamint „N”, azaz Near. Mello intelligens, ugyanakkor túlzottan heves és önfejű. Near egy különleges egységet állít fel Kira elfogására. Időközben Kira tettei világszerte ismertté váltak, Light pedig L halála után megszerezte annak pozícióját is, így már azt hiszi senki sem állhat az útjába célja elérésében. Near azonban L követőjeként új szellemi párbajra hívja Lightot, akiről már kezdettől fogva feltételezi, hogy ő a titokzatos sorozatgyilkos, Kira. A végjáték során Light lelepleződik és Ryuk keze által leli halálát.
A manga írója, Óba Cugumi nyilatkozata szerint azért döntött egy fordulatos természetfeletti sorozat megalkotása mellett, mivel úgy érezte nem lenne érzéke egy „megszokott harcos” sorozathoz és ebből a stílusú történetekből egyébkéntis hiány van. A Death Note ötletének nem volt konkrét forrása, egész egyszerűen egy nap úgy gondolta, hogy szeretne egy történetet melyben sinigamik és „kötött szabályok” szerepelnek. A pilot fejezet megjelenése után Óba nem igazán bízott abban, hogy a Jump szerkesztősége jóváhagyja a sorozatot, mivel véleménye szerint annak stílusa nem illett bele a magazin arculatába. Saját bevallása szerint, mikor megtudta, hogy az olvasók pozitív visszajelzései miatt elfogadták a sorozatot és hogy Obata Takesi lesz a rajzolója, először el sem akarta hinni.
A Death Note sorozatának kezdete a „nulladik”, pilot fejezet megszületésével kezdődött. Óba két történet ötletét nyújtotta be a Shueisha szerkesztőségének, melyek közül ők Death Note-ot részesítették pozitív elbírálásban. Óba és a történet rajzolója, Obata nem találkoztak személyesen a pilot fejezet létrejöttekor, a szerkesztőjük szerint erre nem volt semmi szükség. Ennek ellenére Óba később úgy értékelte az első közös munkát, hogy „végül is egészen jól sült el a dolog”. Óba már a nulladik fejezet megírásakor beleütközött abba a problémába, mely gyakorlatilag az egész későbbi sorozat folyamán végigkísérte: nehezére esett eléggé összesűríteni a pilot cselekményét egyetlen fejezetbe. Obata úgy nyilatkozott, hogy lelkesen állt hozzá az új feladathoz mikor megtudta, hogy egy horror történetről van szó melyben halálistenek is megjelennek. Mikor először megkapta Óba vázlatait, saját bevallása szerint, először nem igazán látta át a történetet, de annak sötét és bizarr légköre ellenére is továbbra szeretett volna dolgozni rajta. A vázlatok tanulmányozása közben már a történet későbbi alakulásán kezdett gondolkozni és hogy vajon a Jump olvasóinak mennyire fogja elnyerni a tetszését. Obatának annak ellenére tetszett a történet atmoszférája, hogy vélemény szerint a főhősnek nem sok köze volt a történet tényleges alakulásához. Obata egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a fejezetet végül „saját ízlése szerint rajzolta meg”.
A sorozat alkotásának első lépésében Óba vázlatokat készített melyekben a párbeszédek is szerepeltek; a vázlatok, miután a szerkesztő átnézte azokat és jóváhagyta a szövegeket, végül Obatához kerültek. A cselekmény kigondolását Óba általában teázás, séta vagy az ágyban való lustálkodás közben tette, mivel csak nyugodt körülmények között tudta tisztán maga elé képzelni a manga paneljeit. A pontos kinézet és a beállítások végső kidolgozása már azonban Obata feladata volt. Óba ugyan fűzött némi megjegyzést a vázlataihoz, mint például „elhagyott épület”, de a hátterek és a környezet megtervezését Obatára hagyta. Óba elsősorban a sorozat tempójára és a szövegek mennyiségére ügyelt, saját bevallása szerint az utóbbival gyakran voltak nehézségei, mivel néha túl hosszúra sikerültek. Megpróbált tömören fogalmazni, mivel úgy érezte, hogy a túlzásba vitt magyarázatok csak fárasztanák az olvasót és így negatívan hatnának a sorozat sejtelmes légkörére is. A cselekmény megfelelő gyorsaságának kipuhatolása miatt egy vázlatot két-három alkalommal is újrarajzolt mivel azok túl sok oldalból álltak. Óba emellett egy újabb fejezet elkészítése előtt figyelmesen átolvasta az előző néhány fejezetet is, hogy ne ejtsen hibát a történet egységességében.
Óba általános heti ütemterve szerint öt napot szánt arra, hogy kigondolja és kidolgozza az újabb fejezetet, majd pedig egy napot, hogy megrajzolja a vázlatokat és beillessze a szöveget, amit azután elfaxolt a szerkesztőjének. Bizonyos alkalmakkor azonban egy fejezet kidolgozása a megszokott három-négy nap helyett egy hónapot is igénybe vett Óba számára. Obata általában heti négy napot dolgozott a Death Note újabb fejezetén, mely a végleges rajzok elkészítéséből, a kihúzásból és néha színezésből állt. Emellett még egy napot szánt a végső simításokra is. Obata számára nem okozott nehézséget az ütemterv betartása, a színes oldalak elkészítéséhez azonban további egy-két napra volt szüksége, így az egy kicsit megzavarta a megszokott heti munkamentét.
Óba és Obata közös munkájuk ellenére csak ritkán találkoztak személyesen, elsősorban szerkesztőjükkel voltak kapcsolatban. Először a szerkesztőség egyik belső rendezvényén találkoztak 2004 januárjában. A szóbeszéd ellenére Obata, saját bevallása szerint, soha nem kérdezősködött Óba jövőbeli cselekménybonyolítása felől a szerkesztőjénél. Óba és Obata az utolsó fejezet cselekményét sem vitatták meg egymással és csak szerkesztőjükkel egyeztettek. Óba úgy nyilatkozott, hogy mikor megkérdezte szerkesztőjét, hogy Obata mondott e valamit a történetről vagy a cselekményről, szerkesztője csak annyit válaszolt, hogy „nem, semmit”. A Death Note többé kevésbé Óba eredeti szándékai szerint végződött, árulta el az író egy interjúban. Felmerült benne az ötlet, hogy L Jagami Lightot annak halálával győzi le, de végül mégis a „Yellow Box raktárépületi” befejezést választotta, bár a befejezés részleteit már kezdettől fogva rögzítette. Óba azt akarta, hogy a történet folyamatos legyen, hogy ne szakadjon epizódokra. A hangsúlyt a szereplőkre helyezte a történet eseményének a motorja pedig a Halállista volt. Mivel Óba igen kedvelte a humoros történeteket, a Death Note-ban is felfedezhetőek humoros vonatkozások.
Óba nyilatkozata szerint sorozatával nem szándékozott semmiféle mélyen filozofikus témát feltárni. Ha azonban mégis a sorozat üzenetét kellene megfogalmazni, az véleménye szerint csupán annyi, hogy „egyszer minden ember meghal és többé nem tér vissza, ezért próbáljuk meg kihozni az életből a legtöbbet, amíg tehetjük”. Óba nem szándékozott sorozatával ideológiát létrehozni vagy ítéletet mondani jó és gonosz felett. Személyes hitéhez Near kijelentése áll a legközelebb, mely 12. kötetben olvasható.
Óba tudatában volt, hogy a történet vitákat válthat ki. Mivel a felmerülő kérdésekre a válaszok „ideológiai” alapúak, és véleménye szerint ez a folyamat inkább „veszélyesek” és nem „érdekesek” lehetnek a mangában, ezért úgy gondolta, hogy nem fogja ezt a vonulatot beledolgozni a Death Note cselekményébe. Arra a kérdésre, hogy „Ezek szerint akkor a sorozat egyetlen célja az volt, hogy az olvasó élvezze a csavaros történetet és pszichológiai csatározást?” úgy válaszolt, hogy éppen ezért örült annak, hogy a történet a Súkan Sónen Jumpban jelent meg. Mivel a Death Note a fiatalokat célozta meg, az ideológiát háttérbe lehet szorítani és pusztán jól szórakozni olvasás közben. Amennyiben a sorozatot az idősebb olvasóközönségnek szánta volna, felkészült volna a témát érintő vitákra és a történet cselekménye is abban az irányban bonyolódott volna tovább. Bár a mangában néha felbukkan a jó és a rossz értelmezésének kérdése, a válaszokat minden esetben csak maga az olvasó adhatja meg rájuk.
A sorozat legfontosabb elemének, a címbeli Halállistának a kinézetére Óba nem adott semmilyen utasítást, így annak megtervezésének feladata egyedül Obatára hárult. Obata eredeti ötlete az volt, hogy a lista egy „Biblia-szerű könyv” legyen, olyasmi, „amiről azonnal lerí, hogy micsoda”. Ezt az ötletet azonban hamar elvetette, mivel véleménye szerint egy ilyen dizájn „bonyolította volna a használatát”, így inkább egy közönséges jegyzetfüzet kinézetét választotta a Halállista számára. Obatában az az ötlet is felmerült, hogy a listák kinézete koroktól függően változhatna. Ennek megfelelően az ősi Japánban tekercsekre, a középkori Európában pedig az Ószövetségre hasonlíthattak volna.
Magán a Halállistán kívül a Death Note egy másik jellegzetes elemévé vált az alma is, mely a sorozatban a halálisten Ryuk kedvenc eledele a földi világban. Bár a gyümölcsben a rajongók párhuzamot véltek felfedezni a bibliai bűnbeesés történetével, Óba valójában csak azért használta ezt a gyümölcsöt, mert úgy gondolta, hogy „az almák klasszak” és piros színük is tetszetős kontrasztot alkothat Ryuk sötét színeivel. Emellett a gyümölcs méretét is megfelelőnek találta a halálisten „hatalmas” szájához. Obata a Death Note 13., kalauzkötetének központi elemeként szintén az almát választotta, mivel ő is úgy vélte fontos kelléke a sorozatnak. Számára is meglepetést jelentett mikor megtudta, hogy Óba valójában semmilyen mélyebb gondolatot sem társított a gyümölcshöz.
Araki Tecuró, az animesorozat rendezője szerette volna átültetni a manga azon elemeit, „amik oly érdekfeszítővé” tették a sorozatot és nem kimondottan csak a „igazság” erkölcsi mivoltának kutatására összpontosítani. Inoue Tosiki, az anime forgatókönyvírója is ebben a szellemben dolgozta át az eredeti sorozatot. Inoue úgy vélte, hogy ezen elemek közül Light volt a legjelentősebb, ezért az anime az ő gondolatait és cselekedeteit követi nyomon, olyan közelről, amennyire csak lehetséges. Annak érdekében, hogy minél jobban beépíthesse a manga cselekményét az animébe, egy kicsit módosította az időrendiséget és emlékvillanásokat illesztett be a sorozat nyitóképei után, hogy elérje a kívánt hatást. Araki nyilatkozata szerint, mivel az anime nézője nem tud visszalapozni, ahogyan azt a manga olvasói megtehetik, ezért szükséges volt, hogy az adaptációban minden részletet pontosan megvilágítsanak és tisztázzanak. Mivel azonban lehetetlen lett volna a manga minden elemére pontosan kitérni, Inoue a legfontosabb részleteket helyezte előtérbe. Inoue az anime elkészítést kényes feladatnak és nagy kihívásnak tekintette, az eredeti manga összetettsége miatt. A munkálatok során jóval több megjegyzést és utasítást fűzött a sorozat forgatókönyvéhez, mint egyébként szokott. Araki véleménye szerint ezek a jegyzetek a más helyzetben jelentéktelennek tűnő apróságokról végül döntő jelentőséggel bírtak a sorozat elkészítése folyamán.
Araki saját bevallása szerint mikor tudást szerzett a Death Note animeadaptációjának tervezett elkészítéséről, szinte „könyörgött”, hogy részt vehessen a munkában, később pedig mint rendező ragaszkodott hozzá, hogy a sorozat írója Inoue legyen.
A Death Note fejezetei első alkalommal a Shueisha által kiadott Súkan Sónen Jump című magazinban jelentek meg Japánban 2003 decembere és 2006 májusa között. A magazinban a sorozatnak összesen 108 fejezete jelent meg, melyeket később tizenkét tankóbon kötetbe gyűjtve is kiadtak. A manga kiadásának jogait a Viz Media birtokolja Észak-Amerikában. A Death Note első angol nyelvű kötete 2005. október 4-én, utolsó kötete pedig 2007. július 3-án jelent meg. Magyarországon a MangaFan gondozásában került kiadásra, első kötete 2008 júliusában, az utolsó kötete pedig 2011 decemberében jelent meg. A mangasorozaton kívül 2008 februárjában, a Súkan Sónen Jump 11. számában megjelent egy egyrészes történet is, mely néhány évvel az eredeti sorozat eseményei után játszódik.
A sorozat utolsó, 12. kötetének megjelenése után három hónappal, 2006. október 13-án a Shueisha kiadott egy 13. kalauzkötetet is Death Note: How to Read címmel. A kalauz összegyűjtött és rendszerezett információkat, a szereplők adatlapjait, kulisszatitkokat valamint interjúkat tartalmazott a sorozat alkotóival. A 13. kötet első kiadását egy különleges dioráma-csomagban lehetett megvásárolni, mely öt ujjra húzható játékbábút is tartalmazott, amik a sorozat egyik fiatal főszereplőjének, Nearnek a játékait idézték. Az öt báb Kirát, L-t, Miszát, Mellót és Neart ábrázolta. A Viz 2008. február 19-én szintén kiadta a 13. kötetet angol nyelven.
A sorozat anime-adaptációját a Madhouse készítette el Araki Tecuró rendező közreműködésével. A 37 részes animesorozat egyes epizódjait az NTV sugározta „minden kedden 24.56-kor” 2006. október 3. és 2007. június 26. között. A sorozat elkészítésében a Madhouse stúdión kívül az animét elsőként sugárzó Nippon Television, a Shueisha, a D.N. Dream Partners és a VAP is közreműködött.
Észak-Amerikában a sorozat jogait a Viz Media szerezte meg és a világhálón keresztül „Download-to-Own (letölteni és megtartani)” és „Download-to-Rent (letöltve kikölcsönözni)” szolgáltatásain keresztül tette elérhetővé az Egyesült Államokon belül mialatt a sorozatot Japánban még sugározták. A Viz ezen szolgáltatása egyedi volt a maga nemében, tekintettel arra, hogy így a Death Note lett az első olyan sikeres animesorozat, melyet már annak első japán sugárzása alatt legálisan hozzáférhetővé tettek a közönség számára. Az egyes epizódokhoz japán audiosávval és angol felirattal lehetett és lehet hozzáférni az IGN kizárólagosan Microsoft Windows operációs rendszer alatt működő Direct2Drive szolgáltatásán keresztül. A sorozat észak-amerikai DVD kiadását a The Ocean Group készítette el. A lemezek az eredeti japán hangsáv mellett angol szinkronhangot és angol feliratot is tartalmaznak. A Viz az Anime Expo 2007-en jelentette be hivatalosan az első DVD normál és különleges kiadásának 2007. november 20-i megjelenési dátumát.[39] A DVD első 15 000 darabja exkluzív gyűjthető figurákat is tartalmazott.
A Death Note Észak-Amerikai tévépremierje az előzetes bejelentések szerint a kanadai YTV Bionix műsorblokkjában lett volna 2007. szeptember 7-én, a műsorterv azonban nem sokkal a tervezett premier előtt megváltozott és a sorozat lekerült a programok közül. A kanadai sugárzást 2007. október 26-ra halasztották, melyet így megelőzött a sorozat Egyesült Államokbeli premierje, mely október 20-án volt az Adult Swim tévécsatornán. A sorozat az Adult Swim Video weboldalán szintén megtekinthető volt, az új epizódok a tévécsatornán való premierrel egy időben, szombatonként kerültek fel a honlapra.
Magyarországon az animesorozat premierje 2008. február 7-én volt az Animax csatornán, az utolsó epizód pedig 2008. június 12-én volt látható. A sorozatot a premier után nem sokkal később az AXN Sci-Fi is műsorra tűzte.
A 12 kötetes mangából 2006 októberéig körülbelül 20 millió példány kelt el Japánban, 2008. december 31-re ez a szám elérte a 26,5 milliót. A Death Note várományosa volt az észak-amerikai American Anime-díjnak „2006 legjobb mangája”-kategóriában. A sorozat Viz Media által kiadott angol nyelvű első kötetét szintén jelölték a 2008-as Evergreen Young Adult Book-díjra.
Kaneko Súszuke, a sorozat első filmadaptációinak rendezője szerint a mangasorozat alig foglalkozik azzal a fájdalommal és borzalommal, amit a Halállista áldozatai érezhettek. Kaneko amellett, hogy hű akart maradni az eredetihez, a filmekben jobban ki szerette volna emelni a történet drámaiságát. Fudzsivara Tacuja, Light megszemélyesítője a Death Note témáját és tartalmát a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéhez hasonlította, mely egy hátborzongató történetet mesél el egy nagyon időtálló dilemmáról.
Tom S. Pepirium az IGN egyik írójának véleménye szerint a Death Note „erősen sorozat-jellege” teszi „igazán magával ragadóvá”. Peirium azt is megjegyzi, hogy a sorozat megfelelő átültetése más nyelvre nem könnyű feladat és hogy ennek ellenére Stephen Hedley, az angol változat fordítója, „nem végzett rossz munkát”. Írásában megdicsérte a sorozat angol szinkronrendezőjének, Karl Willems-nek a munkáját is, aki véleménye szerint kiváló és profi szinkronszínészeket válogatott össze. A Play magazin a Death Note-ot 2007 legjobb animéjének nevezte éves értékelőjében. John Powers, a National Public Radio Fresh Air nevű műsorában úgy jellemezte a sorozatot, hogy „könnyen függőséget okozhat” és a Lost című amerikai sikersorozathoz hasonlította.
Douglas Wolk a Salon írója cikkében megemlíti azt a szóbeszédet, mely szerint a sorozat alkotói a Death Note megalkotásakor csak fele olyan hosszú történetben gondolkodtak, mint amilyen végleges formájában lett. Óbát és Obatát a sorozat növekvő népszerűsége miatt beszélték rá, hogy növeljék meg a történet méretét, legalábbis a szóbeszéd szerint. Tény azonban, hogy a rajongók több ezer Death Note-os rajongói történetet tettek közzé a világhálón.
A. E. Sparrow az IGN ismertetőjében a sorozat alapján készült light novelt 10 pontból 9,5-értékelte értékelte. Véleménye szerint a könyv írójának sikerült megragadnia a különböző szereplőket motiváló erőket és átültetnie mindazt a mangából ami remek olvasmánnyá teszi. Sparrow megemlítette, hogy a Death Note rajongói ismerős környezetben fogják találni magukat a regényben, mely még jobban elmélyíti az eredeti sorozat hátterét. Az L change the WorLd novellaváltozata a második legtöbb példányszámban értékesített light novel volt 2008-ban. Carl Kimlinger, a Protoculture Addicts nevű animékkel és mangákkal foglalkozó magazin egyik írója „erkölcsileg taszítónak” nevezte a sorozatot, ami „egy igen sekélyes és undorítóan embergyűlölő világnézetet” jelenít meg.
Az Ekultúra a sorozatot komor témája ellenére „rendkívül” izgalmasnak nevezte, melynek történetszövése „a legjobb pszichológiai thrillereket és krimiket” idézi. Obata Takesi rajzait „rendkívül kifejezőek” nevezte, melyek kellően támogatják és közvetítik a szereplők belső monológjainak, tépelődéseinek légkörét.
