A PlayStation 2-re megjelent Max Payne egy ikonikus akciójáték, amely a 2001-es PC-s megjelenés után 2001. december 6-án (Észak-Amerikában) és 2002. január 11-én (Európában) látott napvilágot a konzolon. A játékot a finn Remedy Entertainment fejlesztette, kiadója pedig a Gathering of Developers volt PC-n, míg konzolokon a Rockstar Games gondozta.

A Max Payne legnagyobb újítása és vonzereje a "bullet time" mechanika volt, amelyet a Mátrix filmek ihlettek. Ez lehetővé tette a játékosok számára, hogy lelassítsák az időt a lövöldözések során, így precízebben célozhattak, kikerülhettek a bejövő lövedékeket, vagy látványos, akrobatikus mozdulatokkal vetődhettek be az ellenséges tűzbe. Ez a dinamikus rendszer alapozta meg a játék jellegzetes, stílusos akcióját. A játékmenet egy harmadik személyű lövöldözős címhez hűen lineáris pályákon vezet keresztül, ahol a játékos különféle fegyvereket (pisztolyok, géppisztolyok, sörétes puskák, gránátok) használva harcol a bűnözők hordái ellen. Max ezen felül tud gurulni és ugrani is, ami tovább növeli a harci lehetőségeket. A pályatervezés, bár egyszerű és átjárható, néhol platforming elemeket és kisebb fejtörőket is tartalmazott.

A Max Payne egy sötét, neo-noir stílusú történetet mesél el, amelyet kemény krimi regények és hongkongi akciófilmek inspiráltak. A címszereplő, Max Payne, egy New York-i rendőr, akinek élete egy csapásra összeomlik, amikor feleségét és újszülött gyermekét brutálisan meggyilkolják. Max ezután beépül a szervezett bűnözésbe, hogy bosszút álljon, és feltárja családja halála mögött rejlő sötét igazságot. A történetet jellegzetes képregény-paneleken keresztül mesélik el, Max cinikus belső monológjaival kiegészítve, ami egyedi atmoszférát teremt. A cselekmény New York fagyos, zord alvilágában játszódik, ahol Max drogfüggőkkel, maffiózókkal és korrupt rendőrökkel kerül szembe, miközben egyre mélyebbre merül a kétségbeesés és a paranoiában. A narratíva tele van csavarokkal és meglepetésekkel, ami végig fenntartja a feszültséget.

A Max Payne a "bullet time" bevezetésével forradalmasította a harmadik személyű lövöldözős játékokat, rendkívül menő és taktikus harcot biztosítva. A játékot a kritikák dicsérték a magával ragadó történetért, amely noir stílusával és képregényszerű narrációjával kiemelkedett a mezőnyből. Max Payne karakterének mélysége és a James McCaffrey által kölcsönzött hangja hozzájárult a játék drámai hangulatához. Bár a PS2-es port technikai szempontból (például képfrissítés és töltési idők terén) elmaradhatott a PC-s változattól, az alapjáték ereje és a „bullet time” rendszere miatt még így is egyedülálló élményt nyújtott. A játék egy intenzív, non-stop akció-élményt kínál, amely a kezdetektől a végéig lekötötte a játékosokat.

A Max Payne a mai napig egy kultikus klasszikusnak számít, amely jelentős hatással volt a játékiparra, és megalapozta a Remedy Entertainment hírnevét.