Michael Ende A Végtelen Történet című regénye, amely 1979-ben jelent meg, egy varázslatos és mély filozófiai mélységű történetet tár elénk egy magányos kisfiú, Bastian Balthazar Bux kalandjairól, aki elmenekül a mindennapi élet nehézségei elől egy elvarázsolt könyv, Fantázia világába. A könyv kiemelkedik egyedi szerkezetével, mivel két különböző színű betűtípussal íródott, hogy elválassza Bastian valós világát Fantázia birodalmától, ezzel is hangsúlyozva a két dimenzió közötti átjárhatóságot és az olvasás magával ragadó erejét. Ende műve nem csupán egy fantasy mese, hanem egy elmélkedés a képzelet erejéről, a történetek fontosságáról, az emberi vágyakról és a felelősségről, melyet az emberi tettek hordoznak magukban.
A regény népszerűsége és egyedi témái miatt több filmes adaptáció is készült belőle. Az első és talán legismertebb A Végtelen Történet (Die unendliche Geschichte), Wolfgang Petersen rendezésében, 1984-ben került a mozikba. Ez a film, bár vizuálisan lenyűgöző és emlékezetes karaktereket vonultat fel, mint Atrású, a gyermek Királynő vagy a szerencsesárkány, Falco, csak a regény első felét dolgozza fel. A film jelentős eltéréseket mutat az eredeti műtől, különösen a befejezés tekintetében, ami sok rajongó számára csalódást okozott, és maga Michael Ende is kritikusan nyilatkozott róla, mondván, hogy a film félreértelmezte a mű lényegét.
Később két folytatás is született. A Végtelen Történet 2. – Kalandok Fantáziában (The NeverEnding Story II: The Next Chapter) 1990-ben követte az első filmet, és megpróbálta folytatni Bastian kalandjait Fantáziában. Azonban ez a rész sem tudta igazán visszaadni a regény mélységét és komplexitását, inkább egy tipikus fantasy kalandfilmként működött, távolodva az eredeti mű filozófiai rétegeitől. A harmadik film, A Végtelen Történet 3. – Menekülés Fantáziából (The NeverEnding Story III: Escape from Fantasia), 1994-ben jelent meg, és még távolabb került az eredeti regénytől. Ez a rész inkább egy könnyedebb, viccesebb hangvételű családi film volt, amely már alig őrizte az Ende által megálmodott világ varázsát és mondanivalóját.
Összességében elmondható, hogy míg Michael Ende A Végtelen Történet című regénye egy időtlen klasszikus, amely mély gondolatokat és fantasztikus kalandokat ötvöz, a filmes adaptációk, különösen az első film utániak, sajnos nem tudták teljes mértékben visszaadni az eredeti mű gazdagságát és üzenetét, ami részben abból is adódott, hogy a regény rendkívül komplex és nehezen adaptálható a vászonra anélkül, hogy elveszítené eredeti esszenciáját. Ennek ellenére az 1984-es film továbbra is sokak számára ikonikus alkotás maradt, amely hozzájárult a regény világszerte való ismertségéhez, és új generációkat inspirált arra, hogy felfedezzék Fantázia világát.